Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Isten hozta!

KÖSZÖNTJÜK A VILLÁNYI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA HONLAPJÁN!

 

PLÉBÁNIA elérhetősége, címe: 7773 Villány, Mathiász u.3.

                                                         Telefon: 72/ 492-983

                                                Darnai József Ágoston plébános

                                                              30/440-5430

                   Ügyintéző:  Mayer Istvánné, elérhetősége: 30/3539262

                    p7153485.jpg 

 

 

Úrnapi szentmise és körmenet Villányban június 18-án, vasárnap 17 órakor

A kis kápolnákat 13 órakor állítják fel közösségünk férfitagjai, majd a nők, asszonyok 14 órától díszítik fel azokat.

Úrnapi körmenet: az Eucharisztia iránti tisztelet nyilvános kifejezése. – 1274/79: Kölnben vezették be, s a 14. sz: sok német városban elterjedt. Célja kettős volt: hitvallás az eretnekekkel szemben; ill. Krisztus felmutatása világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak. Az ~ útvonalán 4 oltárt állítottak a 4 égtáj felé, ott felolvastak egy-egy, az Euchucharisztia alapításáról szóló szentírási részt, majd szentségi áldást adtak. Az úrnapi körmenet egyben oltalomkérés is volt a természeti csapások, ill. háborúk ellen.
Az ünnep története a 13. század elejéig nyúlik vissza. Szent Júlia, lüttichi apáca magányos imái közben mindig ugyanazt a látomást látta: a fényes teliholdat megtört sugarakkal. Isteni látomásában azt a magyarázatot kapta, hogy a fénylő hold az egyházat szimbolizálja, a megtört sugár pedig egy ünnepnek a hiányát. Az ünnep tárgya az Oltáriszentség, az Úr Teste és Vére. A fiatal apácából 1230-ban priornő lett, és felfedte látomásainak titkát Pantaleon Jakab püspöknek, a későbbi IV. Orbán pápának, aki már az egyház fejként 1264-ben megerősítette az ünnepet, V. Kelemen pápa pedig 1311-ben az egész világegyházra kiterjesztette, kötelező ünneppé tette.

Az ünnep még az 1200-as évek végén megjelenik Magyarországon, és a reformáció előtti magyarok legnagyobb ünnepeinek egyike lett, szinte karneváli pompával, külsőségekkel megtartott népünnepély.

 

img.php.jpg

A körmenet, mint rituális mozgás, a körüljárt terület isteni védelmének biztosítására törekszik, célja a termés bőségének biztosítása, Isten kiengesztelése és kérése, hogy minden bajt és betegséget tartson távol a közösségtől. A körmenettel a résztvevők Istent és az Oltáriszentségben jelenlévő Jézust dicsőítik és kifejezik a Katolikus Egyházhoz való tartozásukat.

gf.jpg

A körmenet az ünnep leglátványosabb része: a szentmise után meghatározott rend szerint indultak az Oltáriszentséget kísérve a falu négy pontján felállított sátoroltárokhoz. A körmenet elején az abban az évben elsőáldozott leányok kosarakból virágszirmokat szórnak. A körmenetben több szakrális tárgyat is visznek: feszületet, Mária-szobrot, Jézus-Szíve szobrot, lobogókat, zászlókat. A körmenet középpontjában a baldachin alatt a szentségtartóban a pap által vitt Oltáriszentség áll. A közösség tagjai is meghatározott rend szerint vesznek részt a körmenetben: általánosan elterjedt volt, hogy elől az iskolás gyermekek, majd a fiatalok, nemek szerinti csoportokban haladtak, majd az elöljárók és a férfiak, a menet végén pedig az asszonyok.

8425056.jpg

A körmenet útja a négy, útmentén felállított oltárhoz visz, amelyek leggyakrabban zöldágakból készített lombsátrak voltak. A zöldsátrakat virágokkal, virágkoszorúkkal díszítik, a földet virágszirmokkal, kakukkfűvel szórják be. A sátorban elhelyezett asztalt, az oltárt terítővel takarják le, gyertyákkal, virágokkal díszítik és szentképeket, szobrokat helyeznek rá. Az oltároknál a pap egy-egy evangéliumi részt olvas fel, majd könyörgést mond, a szentséget tömjénnel megfüstöli és az Oltáriszentséggel áldást ad a hívekre.

fgdfgd.jpg

Hiedelmek

Az úrnapi ág és virág felhasználása sokrétű: gonoszűző, féregűző, viharelhárító és gyógyító.
Ismerjünk meg néhány hiedelmet a magyar nyelvterület különböző részeiről:

Medvesalján a káposzta közé szúrták az úrnapi ágat, hogy a bogarakat távol tartsák. Korondon az úrnapi ágat, miután leveleire egy-egy miatyánkot imádkoztak a hagyma közé szúrták, hogy a lótetűket távol tartsák a veteményestől.

A göcseji Tárnokon az úrnapi ágat az ágy szalmazsákjába dugták, hogy a villám a házat elkerülje. Csíkrákoson esőidő ellen az úrnapi ággal füstöltek, Csíkkozmáson villámcsapás ellen tűzbe dobták.
Székelyföldön, Göröcsfalván a 4 oltár mellé jegenyeágakat, Csíkdánfalván nyírfaágakat vertek, Csíktaplocán az oltárokat az utcák keresztjeinél helyezték el. Az Oltáriszentség elé szórt és Vele megáldott úrnapi ág és virágszirom, valamint az úrnapi tp-ban széthintett fű és virág egyike a magyar katolikus nép legtiszteltebb, legtöbbre tartott szentelményeinek. Sükösdön az ünnep nyolcadáig, Jézus Szíve napjáig a templom padozatán maradt a fű és a virág, ekkor a falu népe széthordta. Az körmenet után mindenki igyekezett hazavinni a lombsátrak zöld ágaiból, s. okan a saját virágukat vitték haza, amelyet a körmenet előtt koszorú v. csokor formájában a sátorra akasztottak, ill. a sátorba tettek. A faágakat a kertben a vetemények közé szúrták, Andrásfaván az úrnapi koszorút az istállóba a gerendára akasztották, a földeákiak az úrnapi sátorból hozott füvet a háztető alá v. a gerendára tették a ház oltalmára.
Úrnapjához is több időjárás- és termésjóslás fűződik: a Sóvidéken ezen a napon vetik az őszi uborkát. Az úrnapi száraz idő sok szénát jelent. Emellett dologtiltó nap is volt: a tilalom megszegőit Isten büntetése sújtja, tartják sok faluban. Az úrnapkor mosott ruháról azt tartják, hogy soha nem szárad meg. Aki szőlőt kötöz ezen a napon, kígyó tekeredik a kezére. Kenyeret sütni is tilos, mert a kenyér kővé válik, a házban pedig tűz üt ki.

Forrás: Magyar katolikus lexikon,  Sári Zsolt, etnográfus muzeológus erdely.ma weboldalon található cikke