Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vasárnap keresztény tartalma

 

1. A keresztény vasárnap problematikája napjainkban
Dr. Takács Gábor írásából (Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, tanszékvezető, Alkalmazott Teológia Tanszék)

1.1. A vasárnap problematikája a keresztény életvitel határain belül


A katolikus egyház életében a vasárnap mint Jézus feltámadásának emléknapja maradt fenn.
A keresztény hittől átjárt társadalmakban ezen a napon a hívők közösségi istentiszteleten vettek részt, és ez a nap a munkától való távolmaradás, a pihenés napja is volt egyben.

A nap megszentelésének kettős tartalmú kötelessége persze a gyakorlatban az egyéni hívők számára,
társadalmi vagy éppen vagyoni helyzetük miatt, sokszor betarthatatlan volt.
Napjainkban a kereszténységen belül is egyre markánsabb vonalakat ölt a nyilvános istentiszteletektől való távolmaradás jelensége. A keresztény gondolkodásban a nap megszentelésének hangsúlya a liturgikus-ekkleziális aspektusról a szabadidőre, a személyes és közösségi viszonyokra tevődött át.

 

A hangsúlyeltolódás érthető okaiként mind a szekuláris
ható okok, mind pedig az egyházi oldalon mutatkozó nehézségek felhozhatók.
1.2. A vasárnap problematikája a kereszténységtől határolt szekularizált világban
A XX. sz. végén a modern nyugati társadalmak életében a vasárnapot érintő új tendenciák jelentkeztek. Manapság a vasárnap a maga sajátos tartalmával haloványabb formában jelentkezik a modern ember életében. Ezt a tudati elhalványulást nem csak a hit hanyatlása idézte elő, de a munkavégzés új rendjének bevezetése akaratlanul is magával hozta egy új
időbeosztás kialakulását. A vasárnap ebben az új időrendben nem egy „másfajta” nap köntösében jelenik meg, hanem a hétvégének egyik napjaként, a munkától határolt napok között az egyik, a többi pihenésre szánt naptól semmiben sem különböző napként.
A munkaidő új elrendezése nem csak az effektív termelési időszakot határozta meg a hét nap viszonyában, hanem ezzel szemben a szabadidő újszerű jelenségét alakította ki. Ezzel útjára indult a lassan kibontakozó „hosszú hétvége”, amely szabadságot adva egy rövid időre
megszabadít a munkától, ugyanakkor ciklikus elmúlásával és visszatérésével össze is köt a munkával, a munkavégzés időszakával. A hosszú hétvégével a szabadság új társadalmi formája jelenik meg, amely a szabadságot a munkától való szabadsággal azonosítja. A hétvége idejére a polgár életében a teljesítmény- és intézménycentrizmus helyébe a személyesség, a kötetlenség, a spontaneitás emelkedett hangulata lép. A modern világ a
hétvége tartalmához és ésszerű tartalmasságához sajátos ajánlatával járul hozzá. A nagy kiállítások, ipari vásárok, börzék, sportesemények és egyéb nagyszabású rendezvények a hétvégén kerülnek megrendezésre, hiszen a rendezők joggal ilyenkor számíthatnak az érdeklődő tömeg látogatására. A szabadidő intézményes kialakulásával megjelent egy új
társadalmi kereslet, a szabadidőpiac.

 

Az ennek nyomán kiépülő szabadidőipar nem csak egy,
a szabadidő keretében értelmezhető kínálatot teremt, hanem míg sokan szórakoznak, addig a szabadidőipar alkalmazottai kemény és szorgalmas munkával szolgálják a heti munka fáradalmait kipihenők felmerülő igényeit. Ugyanez vonatkozik a kiállítások, ipari vásárok, börzék, sportesemények és egyéb nagyszabású rendezvények rendezőire, a szervezésben
résztvevőkre. A munka honorálását illetően a hétvégi munka kiemelt jelentőségű: a szűkösen élők számára nagy vonzerőt jelenthet a rövid idő alatt megszerezhető dupla munkabér, így vasárnaponként sokan azért vállalnak munkát, hogy anyagi lehetőségeik szűkös keretein enyhítsenek. A szabadidőipar nem csak a kikapcsolódás lehetőségeit biztosítja, hanem ezek
ötvöződnek a modern társadalom egyéb előnyeivel, a gyors utazási lehetőségekkel, az utazási irodák szervezett kínálatával, melyek a földrajzilag távoli eseményeket is kecsegtető közelségbe hozzák, és sok más, a modern technika által biztosított lehetőséggel, amelyek együttesen a szabadidős versenybe torkoltak. A szabadidő eltöltése ismét visszavezetett a
munka-, teljesítmény- és intézménycentrikus világba. A munkaversenyt felváltja a hobbyverseny: ki mennyit utazott a hétvégén, ki milyen kiállítást látott, stb. A tömegkommunikációs eszközök is különleges programokkal versenyeznek a pihenők tetszéséért és kegyeiért: a hétvégén záporozó filmáradatban a családtagok egymás helyett a képernyő álomszerű hőseire
figyelnek, és már az is a család egységét jelképezi, amikor a családtagok ugyanazt a képernyőt nézik.


1.3. Objektív nehézségek a vasárnappal szemben a XX. sz. végén
A modern társadalmakkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy ténylegesen kialakultak szünetmentes munkahelyek. Néhány – magas technológiai nívón működő – üzemben a hétvége a karbantartás ideje. Fontos szerepet játszanak társadalmunk életében olyan iparágak is, ahol a hétvégi ellenőrzés és karbantartás a hétfői munkakezdés előfeltétele. Ugyanakkor a hétvégi pihenés időszakában a kórházak, az orvosi szolgálat, a tűzoltóság, a rendőrség, a víz-és áramszolgáltatás stb. sem szünetelhetnek. Ezeken a munkahelyeken elengedhetetlen a hétvégi munkavégzés, ezeknél azonban a közjó a tét, vagy pedig a társadalom funkcióképességének megőrzése a cél, vagy esetleg az emberi élet foroghat kockán, tehát nem csupán profitorientációról van szó.

_A folytatásban: a vasárnap eredete